059. szócikk, Védekezés

Laterális olvasás

Más néven: Oldalirányú olvasás, Lateral reading, A tényellenőrzők szokása

Ne az oldalt tanulmányozd, hogy megítéld, hanem hagyd el: új fülön nézd meg, mit mond a net többi része a forrásról, ahogy a hivatásos tényellenőrzők teszik.

Második ránézésre látszik

A lépések röviden

  • Ne a saját oldalai alapján ítéld meg a forrást. Hagyd el.
  • Nyiss új fület, és keress rá az oldal, a szerző vagy az intézet nevére.
  • Nézd meg, mit mondanak a függetlenek: Wikipédia, hírek, tényellenőrzések, finanszírozás.
  • Csak akkor menj vissza, ha már tudod, kivel van dolgod.

Miért számít

Az iskolában a legtöbbünket arra tanították, hogy egy szöveget figyelmes olvasással ítéljünk meg: milyen a hangneme, van-e benne helyesírási hiba, hivatkozik-e forrásokra, mit ír a „Rólunk” oldal. Ezt hívják vertikális olvasásnak, és a neten csődöt mond. Tiszta dizájnt, komoly logót és .org domaint bárki vehet. A „Rólunk” oldalt pont azok írták, akiket ellenőrizni próbálsz. Egy igényes oldal azt bizonyítja, hogy valaki fizetett egy igényes oldalért.

2017-ben Sam Wineburg és Sarah McGrew (Stanford History Education Group) ugyanazokat a weboldalakat adták három csoportnak: doktori fokozatú történészeknek, stanfordi egyetemistáknak és hivatásos tényellenőrzőknek. A történészek és a diákok többnyire az oldalon maradtak, figyelmesen olvastak, és bedőltek egy orvosi szervezetnek álcázott, csiszolt érdekvédő oldalnak. A tényellenőrzők másodperceken belül elhagyták az oldalt, új füleket nyitottak, rákerestek a szervezet nevére, és gyorsabban jutottak helyes válaszra. Kevesebbet olvastak, többet tudtak meg. A szokásnak neve is van: laterális, vagyis oldalirányú olvasás.

Hogyan csináld

  1. Állj ellen az oldalnak. Amint egy ismeretlen oldalra, szerzőre vagy „intézetre” érkezel, ne kezdd el értékelni a dizájnt vagy az érvelést. Jegyezd meg a nevet, és lépj tovább.
  2. Nyiss új fület, keress rá a névre. Írd be az oldal, a szerző vagy az intézet nevét, mellé az egyiket: „wikipedia”, „finanszírozás”, „kié”, „tényellenőrzés”. Az érdekel, mit mondanak róla azok, akiknek semmi közük hozzá.
  3. Előbb a független találatokat olvasd. Wikipédia-szócikk (és a „Kritikák” szakasza), bevett lapok tudósításai, tényellenőrzők jegyzetei, lobbi- vagy civil nyilvántartás. Az oldal saját sajtóközleményeit és a szövegét átmásoló helyeket hagyd ki.
  4. Tegyél fel három kérdést. Ki áll mögötte? Mi az előélete? Mit nyer, ha elhiszem? Ha fél perc keresés nem válaszolja meg az elsőt, az maga a válasz.
  5. Menj vissza, immár tájékozottan. Olvasd el az eredeti oldalt úgy, hogy tudod, ki írta. Egy valódi kutatóintézet valódi tanulmánya és egy egyszemélyes álintézet „tanulmánya” egészen másképp olvasódik, ha tudod, melyiket tartod a kezedben.

Példa

@egeszseg_igazsag, 6 ó Végre egy orvosi szervezet kimondja: az Európai Egészségszabadság Tanács jelentése szerint az új RSV-vakcinát „elkapkodták, a biztonsági adatok még hiányoznak”. A teljes jelentés az oldalukon. Oszd meg minden szülővel, akit ismersz.

Vertikális olvasás: a Tanács oldalán van logó, „orvosi tanácsadó testület” és egy 40 oldalas, lábjegyzetelt PDF. Valaminek látszik.

Laterális olvasás: új fül, keresés az „Európai Egészségszabadság Tanács” névre. Találatok: nincs Wikipédia-szócikk, egyetlen orvosi folyóirat vagy hírportál sem említi, a domaint tavaly regisztrálták, és egy tényellenőrző megjegyzi, hogy a „Tanács” egy postafiókcím, amelyen egy étrend-kiegészítő webshoppal osztozik. A 40 oldalnyi lábjegyzet nagyrészt a Tanács saját korábbi posztjaira hivatkozik.

Aztán maga az állítás: a vakcina nevére és a „biztonsági adatok” kifejezésre keresve előjön a tényleges gyógyszerhatóság értékelése: nyilvános, hosszú és unalmas. A „hiányzó” adatok benne vannak. Összesen kb. egy perc. Nem kellett értened a vakcinákhoz, csak ahhoz, hogy kiderítsd, ki beszél. Vesd össze a lobbi által fizetett tanulmányokkal és az astroturfinggal: mindkettő pont arra az olvasóra épít, aki az oldalon marad.

Gyakori hibák

  • Bizonyítéknak venni a „Rólunk” oldalt. Önleírás. Kezeld úgy, mint egy társkereső profilt: lehet, hogy pontos, de azért írták, hogy jó benyomást keltsen.
  • Külső alapján ítélni. Dizájn, domainvégződés, lábjegyzetek, komoly hangnem: mind kapható pár tízezer forintért. A tiszta nem jelent őszintét, a csúnya pedig nem jelent hamisat.
  • Előbb az állításra keresni, aztán a forrásra. Mindkettő számít, de kezdd azzal, hogy ki beszél: ebből tudod, mekkora súlyt adj minden másnak.
  • Csak azokat a találatokat olvasni, amelyek az oldalt idézik. Sok találat az oldal saját, máshol átvett tartalma lesz. Görgess túl a visszhangokon a független hangokig.
  • Lesajnálni a Wikipédiát. Első tájékozódásra arról, hogy ki egy szervezet, pont a megfelelő eszköz, a tényellenőrzők folyamatosan használják. A benne hivatkozott forrásokat olvasod, nem rá hivatkozol.

Válaszkészlet

Nyugodt, bemásolható válaszok arra az esetre, ha ezzel találkozol egy poszt alatt. A technikát linkeld, ne a vádat.

  • Egy tipp, ami megváltoztatta, hogyan olvasok: ne az oldal saját „rólunk” részéből ítéld meg, hanem keress rá a nevére egy új fülön, és nézd meg, mások mit mondanak róla. Itt a módszer: https://manipedia.eu/hu/lateralis-olvasas

  • Megnéztem, ki üzemelteti ezt az oldalt, mielőtt elolvastam a cikket, és ez mindennél megéri, amiben „tanulmány” szerepel. Így megy 30 másodperc alatt: https://manipedia.eu/hu/lateralis-olvasas

  • Profinak néz ki az oldal, de a nevére keresve szinte semmi független nem jön fel. Általában ez az igazi jel. https://manipedia.eu/hu/lateralis-olvasas

Tudjuk, hogy kommentként nem mindegyik válasz hangzik életszerűen, ezért nyugodtan fogalmazd át a saját szavaiddal. A céljuk a segítség, főleg az idősebb ismerőseidnek és rokonaidnak, akik kevésbé ismerik ezeket a trükköket, ezért gyakran éppen ők a célpontok. Az ő figyelmük felhívása az oldal egyik legfontosabb küldetése.

Források és további olvasnivaló

  1. Lateral Reading: Reading Less and Learning More When Evaluating Digital Information, Wineburg & McGrew (Stanford, 2017)
  2. Lateral Reading and the Nature of Expertise, Civic Online Reasoning (Digital Inquiry Group)
  3. Lateral reading (Wikipedia, angolul)
  4. Mike Caulfield: SIFT (The Four Moves), Hapgood, 2019